by:Petra
9. rész
Ashley szemszöge:
Zuhanok.Csodás érzés.A levegőben elszállnak a gondolataim és nincs semmi problémám.A szél csapkodja az arcom, mégsem érdekel.Boldog vagyok. Egy kéz fogja meg a kezem és úgy zuhanunk tovább.Egy furcsa érzés kerít hatalmába.Oldalra nézek, de csak annyit tudok megállapítani az idegen kéz tulajdonosáról,hogy egy fiú.Közelebb húz magához,átkarolja a derekam.Megérkezünk.Szilárd talaj van alattunk.Kórházban vagyunk.Látom anyut, aput, Jesst és a nagyszüleimet.Furcsa.Jess még pici, anyu és apu boldogok egymás mellett.Nem veszekszenek, nem kiabálnak.Anya arca eltorzult.Az orvosok bíztatták.Nem maradtunk ott, mentünk tovább.Tisztul a hallásom is.Visszamentem a folyosóra.A nővérem elkezdett sírni.
-Mama!-zokogott.-Nagyon félek.Mi lesz ha nem szeret a kistestvérem?-nézett fel könnyes szemeivel.A mama felültette az ölébe, majd a hátát kezdte simogatni.
-Jajj kicsim, nem lesz semmi baj.Biztos vagyok benne, hogy nagyon szeretni fog téged és hogy te is nagyon szeretni fogod és vigyázol majd rá.-mosolygott kedvesen.Ekkor valaki hangosan felsírt.Pár perccel később pedig egy nővér lépett ki anyuéktól egy kisbabával.Mindenki körbeállta az újszülöttet és csodálták.
Eltűnt a kórház.A házunkba vagyunk.Anyuék először veszekszenek.Váza, pohár, tányér törés.Mindent egymás fejéhez vágnak.Anyu zokog.Közelebb megy apuhoz és megpofozza.Apa felkapja a kabátját és kiviharzik az ajtón.Hajnalban jön csak vissza totál részegen egy csajjal.Anyut félrelöki, majd a hálószobába veszik az irányt.A csaj csókolgatja apu nyakát, de ő eltolja magától és bűnbánóan megszólal.
-Sajnálom, de nem lehet.Én szeretem a feleségem és nem szeretném elveszteni.Ahhoz túl fontos nekem.-A csaj fújtat egyet, felveszi a cipőjét, majd elmegy.Ő lemegy a konyhába, ahol megtalálja anyut.Zokogott.Véres volt az egyik keze, a másikban pedig egy penge volt.
-Anyu!-kiabálta egy szőke hajú kislány.Felismertem.Én voltam.
Zihálva ülök fel az ágyban.Ez csak egy álom volt.Mégis volt valóság alapja.Vajon tényleg megtörtént?Vagy csak egy álom?Nem tudom.Általában az ilyen álmoknak szokott jelentése lenni.Elvettem az éjjeli szekrényről a telómat és megnéztem az időt.9 óra.Kikeltem az ágyból, elvégeztem a reggeli teendőket, majd lementem konyhába.Sam már lent volt és reggelit csinált.Eszembe jutott, hogy elmehetnénk sétálni.
-Hé Sam!Nem megyünk el sétálni?-kérdeztem.Nem válaszolt.-Sam?-felállt, megfogta a tányérját.A mosogató felé vette az irányt, de a tányér kiesett a kezéből.-Sam minden rendben?-pattantam le a székről.Mire odaértem hozzá összeesett.A lábában volt egy szilánk darab.A homlokára tettem vizes ruhát, majd felszaladtam apuék szobájába, remélve nem szakítok félbe semmit.Benyitottam és mindketten aludtak.
-Apu!-rázogattam.
-Hm?-nyitotta ki az egyik szemét.
-Gyere gyorsan.Sam elájult és a lábában van egy kis szilánk darabka.-hadartam el, miközben húztam le a lépcsőn.Mikor befejeztem már jött magától.Befutottunk a konyhába, apa leguggolt mellé, megnézte a pulzusát.Volt neki.Felemelte a testét, majd a kanapéra tette.Keresett egy csipeszt és megpróbálta kiszedni.Sikerrel.Lefertőtlenítettem a sebét, apu pedig próbálta magához téríteni.Fél óra próbálkozás után kezdett mocorogni, majd szép lassan kinyitotta a szemét.Próbált kinyögni valamit de nem volta hangja.Megköszörülte a torkát, majd ismét szólásra nyitotta száját.
-Mi..mi történt?-kérdezte hol apura, hol rám nézve.
-Fogalmam sincs.Beszéltem hozzád, de te nem szóltál vissza.Vissza akartad vinni a tányérod, de kiesett a kezedből és mire odaértem hozzád elájultál.-vázoltam fel a fél órával történt eseményeket.
A nap további részében nem csináltunk semmit, csak Jessel, Camaronnal és Sammel filmeztünk és kielemeztük milyen eddig Londonba lenni.
~~~ ~~~ ~~~
2 hét telt el azóta, hogy Samantha elájult.Többször volt, hogy szédült, de különösebb nem.Minden nap álmodtam valami furcsát, de nem foglalkoztam vele.A fiúkkal minden nap találkozunk és a lányokat is gyakran látjuk.Holnapra például vásárlást terveztünk.A lányok közül mindenkivel nagyon jól kijövünk, kivéve Perrievel. Egyik nap a Nando'sba mentünk -El, Dani, Hannah, Jess, Sam és én- amikor megláttuk Perriet egy másik srác szájában.Áldottam azt a napot amiért nem fényképeztük le, mert Zayn haragszik ránk, mert megvádoltuk.A többi fiú sem hisz nekünk, de nem adjuk fel, mert Perrie nem érdemli meg Zaynt.Most itt vagyok az udvarunkon Harryvel, mert a többiek kitalálták, hogy nekünk együtt kell lennünk és most kezdték el a hozzukösszeAshleytésHarryt hadműveletet.Mindketten a gondolatainkba temetkezünk.1 héttel ezelőtt egyes egyedül voltam itthon és volt időm mindent végig gondolni.Végül arra jutottam hogy bevallottam magamnak, hogy érzek valamit iránta, de fogalmam sincs, hogy amit érzek az AZ e.A csend kezd kínossá válni ezért megtörtem.
-Szóval, ha már nem mehetünk sehova csinálhatnánk valamit nem?-fordultam felé.
-Persze.Medence?Film?-vetette fel az ötleteit.
-Először medence, majd utána film?-villantottam meg fogsorom.Halkan felnevetett, majd rábólintott.Beszaladtunk a házba, én a szobámba ő pedig a lenti fürdőbe.Hamar kész lettem, így lesiettem.Harry még nem volt kész, ezért kiterítettem egy törölközőt a nap ágyra és hasra feküdtem.Pár perc múlva egy becsapódásra ugrottam fel.Harry ugrott egy seggest a medencébe.
-Jössz?-bukkant fel a víz alól.
-Aham.-bólogattam, majd neki futásból vetődtem bele a vízbe.Sokat hülyéskedtünk és próbáltuk a másikat minél többször lenyomni a víz alá.Aztán találtunk vizipisztolyokat és azzal lőttük egymást.8 óra körül mentünk be.Harry filmet keresett, míg én kukoricát pattogtattam.Vettem elő még chipset meg üdítőt, kipakoltam a nappaliba és hoztam fentről 2 plédet. Mire leértem már tette is be a filmet.
-Mit nézünk?-kérdeztem.
-Péntek 13.Ugye jó lesz?-fordította hátra a fejét.Válaszként csak bólintottam.Elhelyeztem a plédet és visszamentem a popcornért.A kanapén Harry várt.Megpaskolta maga mellett a helyet.Elhelyezkedtem, majd elindította a filmet,A mellkasán pihentettem a fejem, ő pedig a derekamat fogta.Annyira nem volt ijesztő, de azért nem lennék egyedül.Ajtó csukódást hallottam, de nem jött be senki ezért nem foglalkoztam vele.Felálltam és a konyha felé vettem az irányt, mert megszomjaztam.Vittem egy doboz kólát a nappaliban ülő fiúnak is.Visszahelyezkedtem előző pózíciomba (nem arra gondolni ámxdd) és néztem tovább a filmet.
-Mi van itt gyerekek!-bukkant fel a kanapé mögül Louis és Sam.
-Áááá-kiállítottunk egyszerre.Annyira megijedtem, hogy a popcornos tálat eldobtam a kezemből és leestem a földre.Nevetés töltötte meg a szobát.Mindenki itt volt.A srácok és a csajok egyaránt.
-Na összejöttetek?-húzogatta a szemöldökét Lou.Imádom ezt a gyereket, de néha az őrületbe kerget.
-Nem Louis, nem jöttünk össze.-mondta gúnyosan Hazz.
-Jól van gyerekek nyomás aludni.Christinaék is hamarosan hazaérnek.-hesegetett minket Liam.Nálunk alszanak, így elfoglalták a szokásos szobájukat.Elmentem fürdeni, majd lefeküdtem.Az ágyamban csak forgolódtam.Nem bírtam elaludni, mert nagyon féltem.Tudom, hogy csak egy film volt.Tudom, hogy csak egy vicc volt, de nagyon megijedtem.Reszkedtem.Felálltam, lementem a konyhába, -úgy, hogy az egyik helylységben felnyomtam, átmentem a másikba ott felkapcsoltam, majd visszamentem az előzőhöz és lekapcsoltam a lámpát- és csináltam egy pohár kakaót.Leültem egy bár székre, szembe az ajtóval majd szép lassan elkezdtem inni.Egyszer csak nyílik az ajtó és Harold lép be rajta.
-Neked nem aludnod kéne?Ha jól tudom táncod lesz holnap.-ment a szekrényhez és ő is csinált egy bögre kakaót.
-Nem tudok aludni.-vontam meg a vállam.-Na és te?-kérdeztem.
-Én sem tudok aludni.-mosolygott.-Fogadjunk, azért nem tudsz aludni mert félsz.Jól gondolom?-húzta fel a szemöldökét.
-Csak egy picikét.-mutattam az ujjammal.
-Kicsit?-mosolygott tovább.
-Igen?-kérdeztem inkább magamtól mint tőle.Halkan felnevetett, majd leült mellém.Beszélgettünk egy picit, majd elindultunk fel az emeletre.Visszafeküdtem az ágyamba és megpróbáltam elaludni.Háát...pár órát sikerült is.
jujj imádtam ezt a részt is..kövit gyorsan:) *Rebekä
VálaszTörlés