by:Petra
11.rész
Niall szemszöge:
Akkora egy barom vagyok. Ha megcsókoltam volna, akkor most nem itt tartanánk. Haragszik rám, nem szól hozzám és levegőnek néz. A három legrosszabb dolog. Este én nem játszani akartam vele, csak megakartam tudni, hogy érez-e valamit irántam. Csak megfogadtam a tanácsát és megbizonyosodtam róla, hogy bejövök e neki.De mivel azt hiszi játszottam, talán ki is mehetnék:) Mindig csak bántani tudom. Egy érzéketlen tuskó vagyok és csak erre vagyok jó.
-Hé, haver! Minden okés?-zökkentett ki a gondolataimból Lou.Sóhajtottam egy nagyot, végül csak ennyit mondtam:
-Sam.-most ő sóhajtott.A srácok mindenről tudnak és próbálnak felvidítani, meg segíteni, de eddig semmi.
-Niall!-ült le mellém egy bár székre.-Ha nem vesz észre, akkor nem érdemel meg téged. Nem akarok beleszólni, de mióta ismered Samet, azóta nem láttalak őszintén mosolyogni.Ez nem állapot. Vagy engedd el és legyél boldog, vagy harcolj érte és legyél boldog. De ne engedd el úgy, hogy boldogtalan vagy. Néha önzőnek kell lennünk ahhoz, hogy megtaláljuk a boldogságunkat.-fejezte be kisebb monológját.Ez elgondolkodtató.Louis felállt és kifele vette az irányt, de az ajtóban még vissza fordult.-Egyet ne felejts el. Ha harcolsz veszíthetsz, de ha nem harcolsz veszítettél.-és kilépett a konyhából.
Igaza van. Harcolnom kell! Mindent megteszek csak azért, hogy az enyém legyen. Csak az enyém. A mosolya, a haja, a szeme, a hangja, a kedvessége, mindene.
Ashley szemszöge:
A lányok -Sam, Eleanor, Danielle, Hannah, Jess- a kihangosított telefont szuggerálták,míg én arra vártam, hogy felvegye.Kicsöng, kicsöng, kicsöng, kicsöng...
-Igen?-szólt bele Zayn.
-Szia, Ashley vagyok.-köszöntem mosolyogva. Ebben az időben elég közel kerültünk egymáshoz és mára már legjobb barátok vagyunk.-Csak azt szeretném kérdezni, hogy ma mennénk bulizni és, hogy van kedvetek jönni?
-Szia, nekem van, a srácokat is megkérdezem.-hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Okés, a lányok meg már beleegyeztek.-mondtam neki.
-Perrie is?-kérdezte. Nem láttam, de tudtam, hogy felhúzta a szemöldökét.
-Öhm...még nem kérdeztem meg.
-Akkor,majd én beszélek vele.-közölte. A csajokkal egyszerre húztuk el a szánkat, nem tetszésünket kifejezve.
-Oki, akkor, majd gyertek ide 8-ra és együtt megyünk.
-Hova is?-érdeklődött.
-Egy házibuliba.-válaszoltam.-De most megyünk készülődni, mert már csak...-1,2,3- 3 óránk van, sziaa.-halkan felnevetett.
-Sziasztok!-köszönt el.
-Honnan..-egy sípolás szakított félbe, ami azt jelentette, hogy lerakta.
-Nagyszerű.Szóval velünk jön Miss Tökély.Pedig annyira jó lett volna, nélküle menni.-búslakodott El.
-Igen.- mondtuk szinte egyszerre.Gyorsan felrohantunk a szobákba és átnéztük kinek milyen ruhája van.Fél óra alatt mindenki megtalálta a számára tökéletes ruhát.Felváltva megfürödtünk, majd megcsináltuk egymás sminkjét és haját.
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balról jobbra:1.Ashley 2.Sam 3.Jessie 4.Eleanor 5.Hannah 6.Danielle |
~~~ ~~~ ~~~
8 előtt pár perce csengettek.Eleanor nyitott ajtót, ami előtt a srácok és Perrie állt.Mindannyian nagyon jól néztek ki.
 |
| Srácok |
 |
| Perrie |
Mindenki üdvözölt mindenkit, majd elköszöntünk apuéktól (aputól, Christinatól és Camarontól) és kiléptünk a házból. Gyalog indultunk ótnak, mert 1.közel volt a hely (az egyik táncos rendezett bulit) 2.gondolom mindenki inni fog és nem szeretnék meghalni még. 10 perc gyaloglás után értünk oda.
-Na mielőtt bemennénk szeretnék mondani valamit.-kezdte Louis.-Jó szóóórakozást gyerekek!!-kiáltotta.
-Igen.Ha valaki hazamegy az szóljon az egyikünknek.-tette még hozzá Liam, majd Danival befelé vették az irányt.Mi is megindultunk utánuk.Bent rengetegen voltak, a hangulat óriási volt és mindenki bulizott ezerrel.Néhányan egy ,,kicsit" már sokat ittak és ők mindenkit szerettek.Jó nekik.
-Gyere, igyunk.-húzott magával Harry.Megkerestük a konyhát,majd megpróbálkozott egy koktél keverésével.Elég jól nézett ki. Magának Jack Daniels-t öntött.
-Tessék.-tette le elém.miután megittuk, táncolni mentünk.Ugráltunk, üvöltöttük a zenét, majd hírtelen egy lassú szám következett.Mindketten leálltunk.Hazz megfogta a derekam és közelebb húzott magához.Átkulcsoltam a kezem a nyakánál és így táncoltunk.A szám felénél a fejét a nyakhajlatomba temette, majd néha megpuszilta, amitől kirázott a hideg. Persze jó értelembe.A szám végeztével a fülemhez hajolt, megpuszilta a mögötte lévő területet, majd megszólalt.
-Hozok valami piát, kérsz?-kérdezte édes hangon.Bólintottam egy aprót, majd folytatta.-És mit?-kérdezett tovább.
-Mindegy.-mondtam elfojtott hangon.Felnevetett, majd nyomott egy puszit az arcomra és elment.Alig, hogy elment jött Tom (a házigazda).
-Szia Ash.-köszöntött két puszival.-Milyen a buli?-mosolygott.Látszott rajta, hogy be van csiccsentve.
-Jó.-feleltem mosolyogva.Bólintott, majd ott hagyott.Ekkor egy kéz tapadt a derekamra, a másikkal pedig befogta a számat.Próbáltam kiszabadulni, de nem tudtam.
-Szia, cicuus.-állt meg előttem egy srác.A szemei keresztben álltak, innen tudtam, hogy totálisan részeg.Kikerültem, majd szó nélkül ott hagytam.A mosdó felé vettem az irányt.Beléptem, majd beakartam csukni az ajtót, de az előbbi srác nem engedte.Tartotta az ajtót, majd egy gyors mozdulattal bejött és bezárta azt.-Menekülünk? Menekülünk?-kérdezte.Nagyon ijesztő volt.A szája bűzlött a rengetek alkoholtól, a szemei keresztben álltak és egyre közelebb jött.Hirtelen megfogta a a csuklóimat és neki lökött a falnak.Annyira fájt, hogy könnyek szöktek a szemembe.
-Engedj el!-ki akartam tépni a kezem a szorításából, de rettentően erős volt még így is és megint odavágott a falhoz.Nagyot koppant a fejem és mikor belenéztem a srác szemébe komolyan megijedtem.Kérleltem, könyörögtem neki, hogy engedjen el, de csak azt értem el vele, hogy egyre erősebben szorítja a csuklómat és már nem érzem.Egy kézzel összeszorította a csuklóim, a másik kezével, pedig lehúzta a sliccén a cipzárt, kilépett a gatyájából, majd megragadta az egyik kezem és lerántott magához.Ekkor már patakokban folytak a könnyeim.
-Ezt kapd ki, te kis k*rva!-most már rettegtem, halott fehér arccal próbáltam elhúzódni, de rám dőlt.Én visszalöktem, olyan erősen, ahogy csak bírtam, de nem mentem vele semmire, a srác pedig csak nevetett.Újra és újra neki lökött a falnak, hírtelen lehúzta a ruhámat, ami a földön landolt a fehérneműmmel együtt.Egyszer csak mindenütt ott volt a keze.A hasamon, a combjaimon, a melleimen. Rám tehénkedett, összemorzsolt, büdös alkohol szagot fújt az arcomba, benyálazta az arcom a gusztustalan csókjaival, tapogatott, szorongatott, markolászott és valósággal marcangolt, majd hírtelen belém nyomta ujjait, mire felsikítottam fájdalmamban.Megállás nélkül folytak a könnyeim.Megharaptam a nyakát, de ő nem hátrált, hanem belemarkolt a hajamba és addig tekerte, míg azt nem éreztem, hogy tövestől kitépi.Ököllel estem neki, próbáltam arrébb rúgni.Már elfogyott a levegőm, és miközben sírva-zokogva kapkodtam levegő után, éreztem, hogy a srác ledönt a padlóra.Sírva könyörögtem, már-már hisztérikusan csikorgattam fogaim.A srác teljes súlyával rám nehezedett. Belemarkolt a húsomba, tépte, szívta a testem minden porcikáját.A srác belém döfte magát.
A padlóra ömlött a vér és egy utolsó diadalmas robbanással kielégült, majd kihúzta magát belőlem.Az orromból és számból folyt a vér.A srác felállt, lenézett rám, egy jó ízűt nevetett, majd felöltözött.Én nem mozdultam, olyan voltam, mint egy halott.
-Kösz.-mondta, majd kiment, otthagyva engem egyedül.Vettem egy nagy levegőt és felültem.Mindenem sajgott.Az ajtóhoz kúsztam, majd elfordítottam a zárat, hogy ne tudjon bejönni senki.A szemeim fájtak, de még mindig sírtam.Egy szó keringett a fejemben.Megerőszakoltak.Felhúztam magam állásba és a tükör elé léptem.Kisírt szemek, kócos haj és egy megtört lány.Ezt láttam.Megmostam az arcom, megigazítottam a sminkem, felöltöztem, majd mosolyt erőltetve magamra kiléptem az ajtón.Rögtön megpillantottam Liamet és Danit, úgyhogy feléjük vettem az irányt.
-Dani, én léptem.-súgtam a fülébe.A hangom megremegett, de nem engedtem szabadjára a könnyeim.
-Hé jól vagy?-kérdezte.Bólintottam egyet, majd mindkettőjüktől elköszönve a bejárat felé siettem.Az ajtón kilépve egy megkönnyebbült sóhaj szakadt fel, de ekkor átjárt megint az az érzés.A félelem.Gyorsan szedtem a lábaimat, nem figyeltem az utat, csak mentem előre, amerre a lábam vitt...
Harry szemszöge:
-Hozok valami piát, kérsz?-kérdeztem.Bólintott.-És mit?-mosolyogtam.Annyira édes ez a lány, hogy amikor vele vagyok, nem tudom levakarni a vigyort a képemről.Olyan idiótának érzem magam.
-Mindegy.-mondta elfojtott hangon.Felnevettem, adtam egy puszit az arcára, majd megfordultam és elindultam a konyhába. Egyszer visszanéztem és egy srác ment oda hozzá.Ismerték egymást, mert két puszival köszöntötte.Váltottak pár szót, majd a srác elment.Újra megindultam, hogy kis alkoholért.Ashleynek egy banán-likőrt, magamnak pedig whiskyt töltöttem. Visszasiettem Ashez, de ő nem volt ott.Letettem az asztalra a két poharat és elkezdtem keresni.Fél óra múlva sem találtam meg, ezért kimentem a hátsó udvarra.Ott sem volt.Az emeletre is felmentem, de Ő nem volt ott.Visszamentem a földszintre, ahol megpillantottam Payzer párosunkat.
-Na mielőtt bemennénk szeretnék mondani valamit.-kezdte Louis.-Jó szóóórakozást gyerekek!!-kiáltotta.
-Igen.Ha valaki hazamegy az szóljon az egyikünknek.-tette még hozzá Liam, majd Danival befelé vették az irányt.Mi is megindultunk utánuk.Bent rengetegen voltak, a hangulat óriási volt és mindenki bulizott ezerrel.Néhányan egy ,,kicsit" már sokat ittak és ők mindenkit szerettek.Jó nekik.
-Gyere, igyunk.-húzott magával Harry.Megkerestük a konyhát,majd megpróbálkozott egy koktél keverésével.Elég jól nézett ki. Magának Jack Daniels-t öntött.
-Tessék.-tette le elém.miután megittuk, táncolni mentünk.Ugráltunk, üvöltöttük a zenét, majd hírtelen egy lassú szám következett.Mindketten leálltunk.Hazz megfogta a derekam és közelebb húzott magához.Átkulcsoltam a kezem a nyakánál és így táncoltunk.A szám felénél a fejét a nyakhajlatomba temette, majd néha megpuszilta, amitől kirázott a hideg. Persze jó értelembe.A szám végeztével a fülemhez hajolt, megpuszilta a mögötte lévő területet, majd megszólalt.
-Hozok valami piát, kérsz?-kérdezte édes hangon.Bólintottam egy aprót, majd folytatta.-És mit?-kérdezett tovább.
-Mindegy.-mondtam elfojtott hangon.Felnevetett, majd nyomott egy puszit az arcomra és elment.Alig, hogy elment jött Tom (a házigazda).
-Szia Ash.-köszöntött két puszival.-Milyen a buli?-mosolygott.Látszott rajta, hogy be van csiccsentve.
-Jó.-feleltem mosolyogva.Bólintott, majd ott hagyott.Ekkor egy kéz tapadt a derekamra, a másikkal pedig befogta a számat.Próbáltam kiszabadulni, de nem tudtam.
-Szia, cicuus.-állt meg előttem egy srác.A szemei keresztben álltak, innen tudtam, hogy totálisan részeg.Kikerültem, majd szó nélkül ott hagytam.A mosdó felé vettem az irányt.Beléptem, majd beakartam csukni az ajtót, de az előbbi srác nem engedte.Tartotta az ajtót, majd egy gyors mozdulattal bejött és bezárta azt.-Menekülünk? Menekülünk?-kérdezte.Nagyon ijesztő volt.A szája bűzlött a rengetek alkoholtól, a szemei keresztben álltak és egyre közelebb jött.Hirtelen megfogta a a csuklóimat és neki lökött a falnak.Annyira fájt, hogy könnyek szöktek a szemembe.
-Engedj el!-ki akartam tépni a kezem a szorításából, de rettentően erős volt még így is és megint odavágott a falhoz.Nagyot koppant a fejem és mikor belenéztem a srác szemébe komolyan megijedtem.Kérleltem, könyörögtem neki, hogy engedjen el, de csak azt értem el vele, hogy egyre erősebben szorítja a csuklómat és már nem érzem.Egy kézzel összeszorította a csuklóim, a másik kezével, pedig lehúzta a sliccén a cipzárt, kilépett a gatyájából, majd megragadta az egyik kezem és lerántott magához.Ekkor már patakokban folytak a könnyeim.
-Ezt kapd ki, te kis k*rva!-most már rettegtem, halott fehér arccal próbáltam elhúzódni, de rám dőlt.Én visszalöktem, olyan erősen, ahogy csak bírtam, de nem mentem vele semmire, a srác pedig csak nevetett.Újra és újra neki lökött a falnak, hírtelen lehúzta a ruhámat, ami a földön landolt a fehérneműmmel együtt.Egyszer csak mindenütt ott volt a keze.A hasamon, a combjaimon, a melleimen. Rám tehénkedett, összemorzsolt, büdös alkohol szagot fújt az arcomba, benyálazta az arcom a gusztustalan csókjaival, tapogatott, szorongatott, markolászott és valósággal marcangolt, majd hírtelen belém nyomta ujjait, mire felsikítottam fájdalmamban.Megállás nélkül folytak a könnyeim.Megharaptam a nyakát, de ő nem hátrált, hanem belemarkolt a hajamba és addig tekerte, míg azt nem éreztem, hogy tövestől kitépi.Ököllel estem neki, próbáltam arrébb rúgni.Már elfogyott a levegőm, és miközben sírva-zokogva kapkodtam levegő után, éreztem, hogy a srác ledönt a padlóra.Sírva könyörögtem, már-már hisztérikusan csikorgattam fogaim.A srác teljes súlyával rám nehezedett. Belemarkolt a húsomba, tépte, szívta a testem minden porcikáját.A srác belém döfte magát.
A padlóra ömlött a vér és egy utolsó diadalmas robbanással kielégült, majd kihúzta magát belőlem.Az orromból és számból folyt a vér.A srác felállt, lenézett rám, egy jó ízűt nevetett, majd felöltözött.Én nem mozdultam, olyan voltam, mint egy halott.
-Kösz.-mondta, majd kiment, otthagyva engem egyedül.Vettem egy nagy levegőt és felültem.Mindenem sajgott.Az ajtóhoz kúsztam, majd elfordítottam a zárat, hogy ne tudjon bejönni senki.A szemeim fájtak, de még mindig sírtam.Egy szó keringett a fejemben.Megerőszakoltak.Felhúztam magam állásba és a tükör elé léptem.Kisírt szemek, kócos haj és egy megtört lány.Ezt láttam.Megmostam az arcom, megigazítottam a sminkem, felöltöztem, majd mosolyt erőltetve magamra kiléptem az ajtón.Rögtön megpillantottam Liamet és Danit, úgyhogy feléjük vettem az irányt.
-Dani, én léptem.-súgtam a fülébe.A hangom megremegett, de nem engedtem szabadjára a könnyeim.
-Hé jól vagy?-kérdezte.Bólintottam egyet, majd mindkettőjüktől elköszönve a bejárat felé siettem.Az ajtón kilépve egy megkönnyebbült sóhaj szakadt fel, de ekkor átjárt megint az az érzés.A félelem.Gyorsan szedtem a lábaimat, nem figyeltem az utat, csak mentem előre, amerre a lábam vitt...
Harry szemszöge:
-Hozok valami piát, kérsz?-kérdeztem.Bólintott.-És mit?-mosolyogtam.Annyira édes ez a lány, hogy amikor vele vagyok, nem tudom levakarni a vigyort a képemről.Olyan idiótának érzem magam.
-Mindegy.-mondta elfojtott hangon.Felnevettem, adtam egy puszit az arcára, majd megfordultam és elindultam a konyhába. Egyszer visszanéztem és egy srác ment oda hozzá.Ismerték egymást, mert két puszival köszöntötte.Váltottak pár szót, majd a srác elment.Újra megindultam, hogy kis alkoholért.Ashleynek egy banán-likőrt, magamnak pedig whiskyt töltöttem. Visszasiettem Ashez, de ő nem volt ott.Letettem az asztalra a két poharat és elkezdtem keresni.Fél óra múlva sem találtam meg, ezért kimentem a hátsó udvarra.Ott sem volt.Az emeletre is felmentem, de Ő nem volt ott.Visszamentem a földszintre, ahol megpillantottam Payzer párosunkat.
-Sziasztok.-léptem oda hozzájuk.
-Szia.-mosolygott rám.Liam intett egyet, majd az arcomat kezdte fürkészni.
-Te nem ittál?-kérdezte hitetlenkedve.
-Ittam, csak nem olyan sokat.-mondtam.-De nem láttátok Ashleyt?-kérdezte hátha ők tudják.
-Nem rég szólt, hogy haza megy.közölte Danielle.Haza?És nekem mért nem szólt.-Történt valami?
-Nem tudok róla, mért?-kérdeztem zavartan.
-Mert amikor elköszönt zaklatott volt... és mintha félt volna.-tájékoztatott.Félt?Zaklatott volt? Mitől?
-Oks
köszi.Akkor utána megyek.-mondtam majd intettem nekik és már ott sem
voltam.A menedzserünk házáig futottam, majd átmásztam a kerítésen és
bekopogtam az ajtón.
-Harry?Nem bulizni mentetek?-kérdezte George.
-De, csak Ashley eljött haza.-mondtam.
-Oh, akkor gyere be.Tudod merre van a szobája.-motyogta fáradtan.Jah, hogy hajnali fél kettő van?
Felfutottam
az emeletre és a szobájáig meg sem álltam.Halkan bekopogtam.Mivel nem
jött válasz benyitottam, és ekkor kellett szembesülnöm a ténnyel, hogy
nincs itt.Nincs itt?Akkor még is hova mehetett.Mi történt?Pedig kezdett
alakulni valami.Felhívom.Ugrott be az ötlet.Gyorsan kikaptam a telóm a
nadrágom zsebéből és tárcsázni kezdtem.Kicsöng, kicsöng, kicsöng,
kicsöng és....kinyomta.Megpróbáltam még egyszer, de megint
kinyomta.Tárcsáztam egy másik számot, akinek biztos nem nyomná ki.
-Harry?-kérdezte.
-Igen én vagyok. Feltudnád hívni Ashleyt? Nekem kinyomja.-hadartam.
-Nyugi.Miért is hívjam fel?-kérdezte.
-Sam, Daniék szerint, amikor szólt nekik akkor zaklatott volt és állítólag félt valamitől.-mondtam, amit én is tudok.
-Mi?Okés, de te hol vagy?
-Nálatok.Azt
mondta, hogy itt lesz, de nincs.Oda megyek, várjatok meg.Szia.-tettem
le a telefont.Kirontottam a házból, átmásztam a kerítésen (megint), majd
a buli helyszínéig meg sem álltam.A többiek a ház előtt voltak.Mikor
odaértem, megcsapott a feszült hangulat.
-Mondj el mindent, amit tudsz.Mit csinált stb.-kérte Jess kétségbeesett hangon.
-Amikor
megérkeztünk elmentünk inni, azután táncoltunk.A tánc miatt nagyon
kiszáradtam és vinni akartam neki valamit.Amikor visszanéztem egy srác
ment oda hozzá...
-Te normális vagy?Oda megy egy idegen srác és te nem csinálsz semmit?-üvöltött rám.
-Befejezhetem?Köszi.Szóval
oda ment hozzá egy srác, puszival köszöntötte, beszéltek pár szót,
aztán a srác tovább ment.Amikor visszaértem a piákkal Ő már nem volt
sehol sem.Megnéztem a földszintet, az emeletet, az udvart, de
semmi.Aztán megláttam Daniékat és ők mondták, hogy már haza ment.Én meg
utána.De nem volt ott.-hadartam el gyorsan.Mindenki döbbenten hallgatta.
-Jó,
akkor menjünk és keressük meg.-utasított Liam.Liam Danival, Louis
Ellel, Zayn Perrievel, Niall Sammel és Jessel, én pedig Hannahval
mentem.Megnéztük a parkokat, a sétányokat és minden olyan lehetséges
helyet ahol lehet.De nem volt egyik helyen sem. 5 óra körül értünk
Samékhez.Felmentem az emeletre, bementem a szobájába és amit ott
láttam.Ő volt az. Az ágyán feküdt és aludt.Többször is átfordult a másik
oldalára.Becsuktam az ajtót és lesiettem Hannahoz.
-A szobájában van.-mondtam boldogan.
-Tényleg?-kérdezte.Válaszként
csak bólintottam és előkaptam a telóm.Írtam mindenkinek, hogy jöjjenek
Samékhez, mert itt van.Fél óra múlva már mindenki a kanapén ült és azt
vártuk mikor ébred fel.Nem is kellett sokat várni és már jött is le a
lépcsőn.A szemei vörösek voltak, a haja kócos és egy hosszú póló volt
rajta.Üveges tekintettel ment be a konyhába, egy tálcára pakolt kaját és
egy üveg kólát, majd visszament az emeletre.Ránk sem nézett.MI TÖRTÉNT?
-Ez mi volt?-kérdezte Louis.
-Nem
tudom.-ráztam a fejem.Az a kép, amikor a lépcsőn van piros szemekkel és
szomorúan..soha nem felejtem el.Olyan ártatlannak tűnt.
-Felmegyek beszélni vele.-állt fel Sam.
-Mehetek
én is?-kérdezte szinte egyszerre Jessie és Zayn.Az utóbbival annyira
jóban lettek ebben a két, hogy szinte testvérek.Sam bólintott és együtt
mentek fel.Én is akarok beszélni vele, de nekem most még nem szabad.
Meggyötörten ültem tovább és a TV fekete képernyőjét néztem.A többiek
fáradtak voltak, ásítoztak.
Az
egész nap így telt.Ash csak kaját és innivalót vitt fel.Máskor nem jött
ki.A lányokat és Zaynt kiküldte a szobájából.Bezárkózott.Senkivel sem
beszél.Este hazamentünk és mindenki lefeküdt aludni.Én is próbáltam, pár
órát sikerült is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése